Gyakori kérdések
A cégnyilvántartásba való bejegyzéssel kezdi meg üzletszerű gazdasági tevékenységét, amely akkor szűnik meg, ha törlik a cégjegyzékből. A cégnév teszi a vállalkozást jogképessé. Alapítani egyéni- és társas vállalkozást lehetséges. Egyéni céget egyéni vállalkozó alapíthat, de nem jogi személy, csak jogképes. Társasági cégformának számít a betéti társaság, amelynek egy beltagja és egy kültagja van. A korlátolt felelősségű társaság a gazdasági társaságok egyik típusa, jogi személy. Törzstőkével kell rendelkeznie, lehet egy vagy több tulajdonosa. A részvénytársaság részvényekből álló alaptőkével működik. Lehet nyílt formátumú, ebben az esetben tőzsdére viszi részvényeit. Ellenkező esetben zárt részvénytársaságról beszélünk.
Magyarországon magánszemélyek négyféle esetben végezhetnek saját név alatt gazdasági tevékenységet: adószám nélküli magánszemélyként, adószámos magánszemélyként, szellemi szabadfoglalkozásúként és egyéni vállalkozóként. Az egyéni vállalkozó a vonatkozó törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, abban rögzített tevékenységet folytató magánszemély, akire nem vonatkozik semmilyen kizáró ok. Tevékenységét előre meghatározott üzleti terv szerint folytatja. Kizáró ok: az egyéni vállalkozásra való jogosultság megszűnhet a törvény erejénél fogva, a jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tény esetén vagy a Hatóság által az egyéni vállalkozói tevékenység megtiltása esetén. Üzleti terv: egy üzleti vállalkozás útját jelöli ki az előkészítéstől a kijelölt célok eléréséig. Lényegében egy középtávú akcióterv, amely meghatározza a szükséges taktikai és stratégiai lépéseket.
A székhely és a központi ügyintézés helyszíne eltérhet egymástól, ezért a törvény különbséget tesz köztük. Vállalkozás nem működhet bejegyzett székhely nélkül. Lehetősége van egy székhelyszolgáltatót megjelölni vállalkozása székhelyéül, aki saját irodával bír, átveszi a postai küldeményeket és erről tájékoztatja a megbízót stb. Ha a tulajdonos lakását adja meg a vállalkozás székhelyéül, akkor személyes vagyontárgyaival is felel egy esetleges bírósági eljárás esetén – illetve építményadó terheli az ingatlant.
Az adószám Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott azonosító, amelyet vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek, valamint jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező gazdasági társaságok részére bocsátanak ki. Összesen három részből álló, tizenegy tagú számsor, ebből az első az adózó nyolc számjegyű egyedi azonosítója, a másik kettő a tevékenységet és a telephelyet jelöli.
Az iparűzési adó (IPA) egy helyi adónem, az önkormányzat szabhatja ki a területén működő vállalkozásokra. Maximális mértéke 2 százalék, de ettől eltérő mértékű is lehet, sőt, az önkormányzat akár el is tekinthet tőle, ilyenkor beszélünk IPA-mentes településről. Az IPA-mentes települések különösen vonzók lehetnek a vállalkozások számára, mert jelentősen kisebb az adóteher. Az IPA adóalapját az éves nettó árbevétel képezi, amelyet csökkenteni lehet számos igazolható költséggel. Megfizetésének határideje minden év május 31-e.
A könyvelő egy foglalkozási csoport, amely alapvetően két feladatkörre osztható: könyvelő, mint analitikus és könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő. Az analitikus könyvelő könyvviteli feladatokat végez, valamint számítási, adatbeviteli és adatellenőrzési feladatokat lát el a számviteli nyilvántartásokhoz felhasznált elsődleges pénzügyi adatok összegyűjtése érdekében. A könyvvizsgáló, könyvelő és könyvszakértő számviteli rendszerek tervezésével, szervezésével és kezelésével foglalkozik, vizsgálja és elemzi egyének és társaságok számvitelét, éves beszámolóit, az eredményről pedig írásbeli jelentést vagy szakértői tanulmányt készítenek.